Praktikus cipők:
A csinos, esetleg magassarkú cipőket párszor még magadra erőlteted, de aztán szép lassan felváltják őket a lapos és kényelmes lábbelik! (bár én ezt személy szerint nem bánom! ) rájöttem mennyi szép cipő létezik, ami LAPOS. Akkor már nem az a fontos, hogy magasabbnak és kecsesebbnek tűnj, esetleg hosszabbnak látszódjon a vádlid, hanem, hogy izzasztó helyzetekben is „biztos lábakon állj!” 😉
Praktikus Táskák:
hát igen! azt hiszem, talán ez a legfontosabb, ami felett nem hunyhatunk szemet.
Anno táskagyűjtő voltam. Volt kicsi, közepes, nagy. Olyan, ami lezserebb, ami ünneplős, ami fekete, ami fehér, ami illik a kékhez, a barnához, a szürkéhez… ami bőr, és ami pamut, farmer esetleg horgolt…egyszínű, mintás, pasztell, vagy színes. Volt hozzájuk illő cipőm, és ne adj isten még az övem is olyan színű volt.
Aztán mióta anya vagyok, egyet nyúzok nap mint nap. A ” MAMI TÁSKÁT „. Legújabban hátizsákként használom, ugyanis rájöttem, hogy a hátam az, ami a legtöbb testrészemen kívül szabad kapacitással rendelkezik. 🙂
Viszem magammal, ha elugrom a boltba, ha átmegyünk a szomszédba játszani, ha elmegyünk sétálni, de már lassan akkor is, ha csak kiugrunk a kertbe hintázni.
Természetesen érthető kérdéseket fűznek hozzá: „Minek hozod ezt a táskát?”, Nincs kisebb táskád?” „Ebből minden kell?” – és Igen. Van kisebb táskám…. és Igen, MINDEN KELL!
Sokszor leszakad az ember válla, és néha még én is elgondolkodom, hogy mi a csudát raktam bele, hogy ilyen nehéz. Aztán a férjem útközben elmondja, hogy vigyázzak ám a táskámra, mert belerakta a pénztárcáját! AHA!! Akkor attól ilyen nehéz! ;)) Na ez biztos nem kell bele….
Még az elején megpróbáltam elindulni lánykoromból rám maradt táskám egyikével. Elővettem egyet, hátha hasznosítható. De rá kellett jönnöm, hogy arra, amire nekem kell egyáltalán nem válik be. mondhatnám úgyis, hogy nem praktikus. 😀
Ugyanis nagyon jól elfér benne a telefon, a pénztárca, könnyű és megy a cipőmhöz… de nem fér el benne az itatópohár, nincs benne cumitartó, kulcstartó (ami a káoszban igenis hasznos) és nincs benne lépten- nyomon zseb. Nem fér el benne a pelenkatartóm, és a pelenkázóalátét, a váltóruha, a rágcsa, és a csalijátékok sem.
Úgyhogy mióta bezsákoltam a táskáimat, és felraktam a szekrény legtetejére, nem kell nap mint nap átpakolnom a cuccaimat egyik táskából a másikba, valamint nem kell azon gondolkodnom, hogy hova is raktam, mert a mami hátizsákom mindig szem előtt van. És ez valljuk be, előnyös is lehet egy kapkodós indulásnál.
A kezdeti próbálkozások után, sokáig használtam a babakocsihoz vásárolt példányt. De mivel annak is csak egy tágas tere volt, amiben még én is elveszek, nem hogy egy férfi—(lásd: Apa és pelenkatáska kapcsolata ) , így megvarrtam a hozzám illő, praktikus, és nekem szép táskámat természetesen a pelenkatáskámhoz illőt. (kabátot a gombhoz 😉
Mindennek van helye, fakkja, zseb gumival, cipzárral, van hozzá illő neszeszer téma szerint szortírozott kellékekkel, a pelenkázáshoz szükséges hozzávalók… ÉS lehet, hogy amióta három gyerekkel triplán kell pakolnom tényleg olyan, mintha téglát cipelnék….
Akkor is szeretem, mert rám szabták, hozzám készült, és mert PRAKTIKUS!
előző bejegyzés: praktikusság I.rész
